A v�rad�s ABC-je   A H�ziPatika.com oldal�n 2001. v�g�n megjelent szavaz�sunk eredm�nye alapj�n elmondhatjuk, hogy olvas�ink igen seg�t�k�sznek mutatkoztak. 84% nyilatkozott �gy, hogy a v�rad�son t�l hal�luk ut�n szerveikkel is sz�vesen seg�tenek m�soknak. Ezt k�vet�en pedig az is kider�lt, hogy felhaszn�l�ink szorgalmas v�rad�k, j�val az orsz�gos �tlag f�l�tt j�rulnak hozz� az �lland� v�rk�szlethez. Az �sszlakoss�gnak k�r�lbel�l 5%-a ad rendszeresen v�rt, n�lunk ez az ar�ny 10%, ami nyilv�n abb�l is ad�dik, hogy l�togat�ink nagy r�sze az akt�v v�rad�-korban van. Ma Magyarorsz�gon a rendszeres v�rad�knak k�sz�nhet�en biztos�tott a v�rell�t�s, de mindig sz�ks�g van �jabb �s �jabb �nk�ntesekre, el�bb-ut�bb ugyanis minden v�rad� menthetetlen�l ki�regszik. Ha k�v�ncsi r�, mi haszna sz�rmazik a v�rad�sb�l, �s vajon alkalmas-e r�, felt�tlen�l olvasson tov�bb, hogy j� sz�nd�ka val�ban tett� v�lhasson. A v�rad�s egy�ni haszna A v�rad�k a rendszeres orvosi vizsg�latnak k�sz�nhet�en t�l azon, hogy eleve tudhatj�k, hogy eg�szs�gesek, hamarabb "ker�lnek orvosk�zre", ha b�rmilyen betegs�g miatt m�gis rendellenes v�rk�pet tal�lnak n�luk. Enn�l a biztons�g�rzetn�l nagyobb haszon t�n nem is kell. A v�rad�k betegs�gre utal� jelek eset�n k�r�s n�lk�l is k�zhez kapj�k a leleteket. K�r�sre pedig minden tov�bbi adat is rendelkez�s�kre �ll. Budapesten m�g el�fordulhat, hogy az �nk�nt jelentkez� v�rad� k�s�bb semmi visszajelz�st nem kap, hogy tov�bbra is sz�m�tan�nak r�, de a k�zponti adatnyilv�ntart�s ki�p�l�s�vel ez egyre kev�sb� fordulhat el�. Ha pedig val�ban betegs�gre utal� jeleket tal�lnak, az �rtes�t�s biztos nem marad el. K�s�bb m�g sz� lesz r�la, hogy milyen vizsg�latokkal milyen leletek birtok�ba juthat a v�rad�. A v�rad�s alkalm�val kapott �tkez�sen t�l m�s anyagi jelleg� ellenszolg�ltat�s nincs. Az �nk�ntess�g viszont pont a v�rad�s biztons�ga miatt elengedhetetlen. �gy val�ban csak azok mennek el v�rt adni, akik �nzetlen�l akarnak seg�teni: a nyeres�gv�gy hajtotta, eg�szs�g�gyi szempontb�l alkalmatlan emberek nem terhelik a v�rell�t� rendszert. Ki adhat v�rt? �ltal�ban mindenki, aki eg�szs�ges, bet�lt�tte a 18. �let�v�t, �s m�g nincs 65 �ves. N�h�ny felt�tele az�rt m�g van. 50 kg-n�l kisebb tests�ly� egy�nt�l nem vesznek v�rt, mert a minimum 4,5 dl-es leveend� mennyis�ghez k�pest nincs elegend� v�rtartal�ka. Ugyancsak nem adhatnak v�rt szoptat� any�k. B�r a levett v�rt mindig ellen�rzik, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy aki legjobb tudom�sa szerint nem teljesen biztos abban, hogy teljesen eg�szs�ges, ne adjon v�rt. Ez�rt fontos az �nkiz�r� nyilatkozat, melynek k�rd�seire a val�s�gnak megfelel� v�laszt kell adni. Vannak fert�z� betegs�gek (pl. az AIDS vagy hepatitis C), melyek k�l�n�s figyelmet ig�nyelnek: ez�rt azok sem adhatnak v�rt, akik b�r tudom�suk szerint nem fert�z�ttek, m�gis vesz�lyeztetettek. A n�k �vente h�romszor, a f�rfiak �vente n�gyszer, legfeljebb �tsz�r adhatnak v�rt. K�t v�rad�s k�zt legal�bb 8 h�tnek kell eltelnie, �ltal�ban 3-4 h�naponta ker�l sor valakire. Enn�l gyakrabban csak akkor lehet, ha csak plazm�t vagy v�rlemezk�t ad a donor, ilyenkor lehet ak�r hetente k�tszer is. A v�rad�s menete A v�rad�sra egy kicsit fel kell k�sz�lni. C�lszer� a b�, felt�rhet� ujj�, k�nyelmes ruha viselete. �hgyomorra nem aj�nlott a v�rad�s, ez�rt �rdemes indul�s el�tt k�nyelmesen, b�s�gesen enni �s inni. Ker�lni kell a zs�ros �teleket, alkoholt nem szabad fogyasztani. Az �hez�s �s a folyad�khi�ny rossz �ltal�nos k�z�rzetet okoz, r�ad�sul a v�rrel is legal�bb 2 dl folyad�k t�vozik. A szervezetben l�v� megfelel� folyad�kmennyis�g az erek telts�ge miatt k�nnyebb� teszi a v�na megtal�l�s�t, �s a v�rv�tel is gyorsabb. Minden v�rad�nak el�sz�r egy adatokat �s eg�szs�gi �llapot�ra vonatkoz� k�rd�seket tartalmaz� lapot kell kit�ltenie, majd egy-k�t poh�r te�t vagy �d�t�t kell elfogyasztania, hogy a leadand� folyad�kot el�re p�tolja szervezet�ben. Gyors orvosi vizsg�lattal ellen�rzik, hogy a jelentkez� elegend� v�rtartal�kkal rendelkezik-e az adakoz�shoz, ehhez v�rnyom�s, esetleg tests�lym�r�s tartozik. A szok�sos v�rad�s kivizsg�l�ssal, adatfelv�tellel egy�tt kb. 40 percig tart, amib�l maga a v�r lev�tele 5-6 perc. A v�rt steril, egyszer haszn�latos v�rv�teli zs�kba veszik le, a hozz� csatlakoz� v�rv�teli t� sem haszn�lhat� m�g egyszer, �gy a v�rad� nem fert�z�dhet. A zs�kban a v�r alvad�s�t g�tl� �s a v�rsejteket t�pl�l� oldat van, mert egyr�szt a megalvadt v�rt nem lehetne �t�mleszteni, m�sr�szt a v�r sejtjeinek is sz�ks�ges a t�pl�l�k mindaddig, am�g a b�rt kap� beteg szervezet�be be nem ker�lnek. A v�rad�st k�vet�en megint �tkez�s, sok folyad�k �s egy-k�t szendvics elfogyaszt�sa k�vetkezik, ami a v�r �jratermel�s�hez sz�ks�ges kal�ria min�l el�bbi bevitele miatt sz�ks�ges. A v�rad�s teljes idej�ben m�r az �tkez�s �s a pihen�id� is benne van. Az id�pont-egyeztet�s a v�rakoz�s elker�l�se miatt c�lszer�. A plazma vagy v�rlemezke ad�sa valamivel hosszabb id�t vesz ig�nybe, az el�zetes egyeztet�s itt n�lk�l�zhetetlen.