|
Frak s csillagszok
2005.01.13. 17:01
Egyiptomban a tudomnyokat a papok mûveltk...
Frak s csillagszok A rmaiak meghdtottk Egyiptomot, de a csodlatos, letûnt birodalom nagyszerû emlkei, hieroglifi, srkamri s feliratos kvei elõtt hiba tprengtek. A titokzatos rsokat nem rtettk, a helanyatlott vilg kultrja nagy talnyknt llt elõttk. De nem is sokat trõdtek a rgszeti emlkekkel; katonanemzet voltak. Aztn a XVIII. szzad vgn Napleon seregeivel tudsok is utaztak s Franciaorszgba visszarve sok egyb hadizskmny mellett egyiptomi feliratot tartalmaz kõlapot is hoztak. Ezek utn Champollionnak 1822-ben sikerlt megfejtenie az egyiptomi irst s a kutatk elõtt feltrult az kor szellemi lete. A kincskeresõk vezredeken t alaposan felforgattk a srkamrkat. Egy idõben rucikk volt az egyiptomi mmia. A nagy piramist -Kheops piramis- a csillagszok sokig tanulmnyoztk s szmos meghkkentõ adatot talltak. Finom mûszerekkel medllaptottk pldul, hogy a Kheops piramis a 29 fok 58 perc s 22 msodperc fldrajzi szlessgen fekszik. Valsznû, hogy az egyiptomiak a 30. szlessgi fokon akartk a glt felpteni. Azt az 1 perc s 38 msodperc hibt igazn meg lehet nekik bocstani. Tavaszi s õszi napjegyenlõsg idejn a delelõ Nap a piramis mind a ngy oldalt megvilgtja, gy a napjegyenlõsg 12 ra pontossggal leolvashat. A birodalom letben fontos szerepett tlttt be a Szriusz. Amikor a Szriusz delel, sugarai ppen merõlegesen esnek a piramis dli lapjra. A Szriusznak a gazdasgi letben volt fontos szerepe. Minden v jlius 20-a tjn a Szriusz s a Nap egyidõben kel. ltalban ekkor r a Nlus rhullma is Nbibl Egyiptomba. Jllehet a papok tisztban voltak voltak vele, hogy semmi fle okozati sszefggs nincs a kt esemny kztt blcsen hallgattak rla. A vzllst egyszerû mûszerekkel mrtk, majd az r kzeledtvel kzltk a nppel, hogy az istenek irgalma nem hagyja el az orszgot, kzelg az r amit a Szriusz kzeli felkelse is mutatni fog. A "jslat" mindig osztatlan rmt s bmulatot okozott. Egyiptomban a tudomnyokat a papok mûveltk. Nagy Sndor idejben 373 napfogyatkozst s 832 holdfogyatkozst tartottak szmon, teht mr idõszmtsunk elõtt 1600 vvel mrtek s jegyeztek csillagszati adatokat. Szorgalmasan figyeltk a bolygkat is, feljegyeztk miknt mozognak az llcsillagok krl. Csillagszattrtneti szempontbl nagyon fontos, hogy a Merkur s a Vnusz mozgsbl kvetkeztettk, hogy a kt bolyg nem a Fld, hanem a Nap krl kerint s a Nappal egytt keringenek a Fld krl. Ez az ismeret a papok titka maradt, vezredeken t senki nem beszlt rla, csak a srfeliratok tettek bizonysgot a papok zsenialitsra.
|