|
Grg csillagszok
2005.01.13. 16:47
 Az egyiptomiak s a babilniaiak tudomnya mg papi tudomny volt, a grgk mr vilgi...
Grg csillagszok A mezopotmiai sksgon lehanyatlott asszr-babiloni csillagszat Grgorszgban lt s fejlõdtt tovbb.
Homrosz Odsszejban sok csillagszati vonatkozs olvashat. Irnyokrl esik sz, azutn Penelop krõi egy napfogyatkozst rossz elõjelnek vltek - gy gondoltk Odsszeusz trt haza. Bizonyos azonban, hogy a "lelemnyes Odsszeusz" nem lehetett valami nagyszerû navigtor, msknt nem bolyongott volna vekig az kor legismertebb tengern.
Az egyiptomiak s a babilniaiak tudomnya mg papi tudomny volt, a grgk mr vilgi. A korai grg vilg egyik legnagyobb alakja a miltoszi Thlsz. Rszletesen tanulmnyozta az gitestek mozgst, s mg a babiloni csillagszok csillagistenekrõl beszltek a npnek, õ mr a csillagok anyagrl gondolkodott.
Egszen valsznûtlennek kell tartanunk, hogy Thlsz a Fldet lapos korongnak tartotta, amelynek szln felemelkedik a Nap, majd a tls feln lebukva, a perem mentn, a lthatr alatt vgigvonulva, ismt felkel. Az egyiptomi s babilniai csillagszaton nevelkedett Thlsz ilyen naiv elkpzelst nem tanthatott.
Thlsz idõszmtsunk elõtt krlbell 640-ben szletett s 550 krl halt meg. Legnevezetesebb tantvnya Anaximandrosz volt, aki azt lltotta, hogy a Fld az ûrben lebeg s "egyenlõ tvolsgra van mindentõl", azaz a Vilgegyetem kzepn helyezkedik el. Anaximandroszt tartjuk a tudomnyos trkpszet megalaptjnak is, õ ksztette az elsõ vilgtrkpet.
Mindenkppen meg kell hogy emlkezznk Eudoxosz nevrõl, akitõl a hres geocentrikus vilgrendszer elkpzelse szrmazik. Az llcsillagok s a bolygk tanulmnyozsa sorn megalkotta hres elmlett, a "szfrkat", ami tbb mint msflezer esztendõn t elfogadott vilgkpet jelentett. Eudoxosz mr ksztett "ggmb"-et, fldgmbt, amelyen a Fld fellett vagy az g csillagait brzolta. Az egyik ilyen leghresebb, a "farnese atlas", amely mrvnybl kszlt ma a npolyi nemzeti mzeumban tallhat.
Az kor tudomnynak legfõbb rendszerezõje, az kori tudomnyos gondolkods megalaptja s legfõbb tekintlye Arisztotelsz volt. Nagysgt jellemzi, hogy a kzpkorban s az jkor elejn egy-egy ttelt nem azrt fogadtak vagy vetettek el, mert helyessgrõl meggyõzõdtek, hanem azrt, mert Arisztotelsz is gy tantotta, vagy tagadta.
Arisztotelsz a csillagszatban elfogadta Eudoxosz elmlett, s ezzel az egsz korra s kzpkorra eldnttte a vilgfelfogs gyt.
Az kori grgk egyik taln legnagyobb teljestmnye a Fld nagysgnak megmrse volt, amelyet Eratoszthensz vitt vgbe. A mrs elve a Fld grbletn alapszik. Kihasznlva azt a tnyt, hogy a Napbl rkezõ, prhuzamosnak felttelezett napsugarak kt elegendõen tvoli vrosba nem rkezhetnek egyszerre merõlegesen, Eratoszthensz meghatrozta a Fld nagysgt. (Termszetesen a rajzon az arnyok erõsen torztva vannak.) Eratoszthensz sok mr fontos felfedezst tett, azonban 81 ves korban megvakult, s mivel gy rezte, hogy tovbb nem tudja mr a trsadalom hasznt venni, nem vett tbb telt maghoz s henhalt.
Ha mr a fldmrsnl tartunk elmondhatjuk, hogy az arabok is megmrtk a Fld nagysgt, radsul az lltaluk mrt 39 398 km-es kerlet nem nagyon trt el Eratoszthensz eredmnytõl. Dzsingisz-kn ugyancsak megmrette a Fldet. Õ egyszerûen csak tudni szerette volna, hogy mennyi terlet van mg htra meghdtatlanul, teht mekkora flddarab elznlsre kell felkszlnie.
De trjnk vissza a grgkhz, pontosabban szamoszi Arisztarchoszhoz. Arisztarchosz az g topogrfijval foglalkozott, legnagyobb eredmnye, hogy kidolgozott egy mdszert, amelyel a Fld-Nap-Hold tvolsgot lehet megbecslni. Arisztarchosz kimondta, hogy a Fld a Nap krl keringve hatalmas utat tesz meg, de ez a plya elenyszõen kicsiny a Vilgegyetem mreteihez kpest.
Oldalakon keresztl lehetne mg a nagyszerûbbnl nagyszerûbb grg csillagszokrl meslni, hiszen eredmnyeik sokszor elkpesztõek, hihetetlenl hangzanak. Alig hihetõ, hogy a rengeteg kivl grg tuds ragyogan vilgos okfejtse s bmulatosan pontos mrsi utn olyan stt szzadok kvetkeztek, amelyekben arrl vitatkoztak, hol van a pokol, s a Fld gmbalakja ellen olyan nevetsges rvekkel hadakoztak, hogy nem nõhetnek a fk gykerkkel felfel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
