|
A knai csillagszat
2005.01.13. 16:45
 A knai csillagszat erõsen gyakorlati irnyban fejlõdtt...
A knai csillagszatA knai csillagszat tiszteletre mlt rgisgvel s szmos, eurpaiak ltal alig ismert felfedezsvel tûnik ki. A knai mûveltsg sok tekintetben megelõzte a nyugatit. Idõszmtsunk elõtt 2200 vvel mr ismertk az rst, bronz- s lakkmunkik, elefntcsont, gyngyhz stb. iparmûvszeti munkik az emberi kzgyessg s trelem legremekebb darabjai.
A knai csillagszat erõsen gyakorlati irnyban fejlõdtt. A XIII. szzad vgn vgrehajtott naptrreform szerint egy vben 365,2425 nap van, ami csak 26 msodperccel rvidebb a tropikus vnl. Ebben az idõben Knban 22 csillagvizsgl mûkdtt.
Rendszerezett feljegyzseket ksztettek a Halley stksrõl, a napfoltokrl. Ptolemaiosz kortrsa volt Csang-Heng, aki a vilgegyetemet vgtelennek, a Fldet pedig gmblyûnek tartotta. Megmagyarzta a nap- s holdfogyatkozsokat, csillagkatalgusban 250 csillag s 320 csillagcsoport adatait gyûjttte ssze.
Sen-Kuo 1054-ben megfigyelte egy szupernova feltûnst. A sztrobbant csillag helyn -Sen-Kuo adatainak segtsgvel- megtalltk egy erõs rdisugrzst kibocsjt kd nyomait.
A mongol uralom 1214-tõl 1368-ig tartott. Ezalatt a knai csillagszat felvirgzott, szmos csillagda lteslt, j, pomps mûszerek kszltek, a kynai tudsok kicserltk tapasztalataikat mohamedn kollegikk
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
