A nyomtatott bet�. Johannes Gutenberg nagy tal�lm�nya, a sajtol�b�l kialak�tott nyomdag�p �s vele egy�tt az �nt�tt, metszett bet� �s a tipogr�fia hatalmas karriert futott be az elm�lt mintegy �tsz�z �vben. Gutenberg k�nyveinek megalkot�sakor t�bbek k�z�tt azt a c�lt t�zte maga el�, hogy a sz�p, k�zzel festett k�dexekhez szokott v�s�rl�k az � k�nyveivel is meg legyenek el�gedve, �gy els� nyomdabet�j�nek metsz�sekor a kor legszebb k�z�r�s�t tekintette mint�nak. A kezdeti id�kben a nyomtat�s �s a k�zzel v�gzett munka m�g nagyon szoros kapcsolatban �llt egym�ssal, hiszen az inici�l�knak kihagyt�k a hely�t, s azokat k�s�bb festett�k oda.

Renesz�nsz. 1500 k�r�l sz�mos bet�t�pus alakult ki. A g�tbet�k t�bb v�ltozata (bastarda: rotunda, frakt�r, schwabachi) ekkor �lt�tt testet. A g�tbet� elnevez�s az olasz gotico = barb�r sz�b�l sz�rmazik, az olasz humanist�k �gy fejezt�k ki megvet�s�ket a “nyers” germ�nok ir�nt. A basztard sz� jelent�se: korcs, ugyanis a latin minuszkul�kb�l �s a g�t text�r�b�l “keresztez�ssel” alakult ki. A rotunda jelent�se: kerek, lekerek�tett. Ez az elnevez�s utal arra, hogy miben t�r el a hegyes g�tbet�kt�l. A frakt�r �r�s t�r�ttvonal�, de sz�mos lekerek�t�st tartalmaz. A schwabachi bet�t�pus szoros kapcsolatban �ll az el�bb eml�tett basztard bet�kkel. Az utols� eur�pai g�tbet�fajta. Az elnevez�s �s a v�rosn�v (Schwabach) k�z�tt nem siker�lt kapcsolatot kimutatni, illetve bizony�tani.

A germ�nokr�l oly fanyalg�n nyilatkoz�, �m roppant nagy m�velts�g�, maradand�t alkot� humanist�k is kifejlesztett�k a maguk bet�j�t. Mint a m�v�szet t�bbi ter�let�n, itt is az antik p�ld�kra t�maszkodtak. R�gi t�pusokat (karoling, meroving) eleven�tettek f�l. A humanista minuszkul�k (antikv�k) n�mileg hasonl�tanak a mai nyomdabet�kre. Latinbet�k, teh�t mi is ezeket haszn�ljuk. K�z�r�sra a k�s�bb italic n�ven ismert lend�letes �r�st (cancellaresca) alkalmazt�k, mely a hivatalok bet�t�pusa lett. Ez kurz�v �r�s, k�s�bb ezt tekintett�k m�r p�ld�nak az eur�pai bet�metsz� m�v�szek. Egy id� ut�n r�j�ttek, hogy a kurz�v�k �s az antikv�k milyen j�l kieg�sz�tik egym�st, s egy�tt milyen j�l haszn�lhat�k: a kurz�v�kkal lehet tal�n legjobban kiemelni az antikv�kkal szedett sorok l�nyeg�t (a dolog persze ford�tva is m�k�dik).

Barokk, rokok�. Ebben az id�szakban a m�v�szetben a renesz�nsz statikus nyugalm�t a csapong�, dinamikus tervez�s v�ltja fel. A kor bet�je: a hollandi antikva. Ekkort�jt ebben a gazdag keresked� �s haj�z� �llamban vir�gzik a bet�m�v�szet, m�g b�szkes�g�nk, Miszt�tfalusi Kis Mikl�s is ebben a fejlett orsz�gban, Amszterdamban metszi vil�gh�r�, nagy siker� antikv�it �s kurz�v�it. A kor egyik legjellemz�bbnek tartott, legjobb bet�j�t, a r�gen Janson-antikvak�nt ismert t�pust ez a tehets�ges magyar nyomd�sz tervezte �s sz�ll�totta t�bb orsz�gba.

Ebben a korszakban jelentkezik a bet�m�v�szetben a nagy �j�t�s, az egys�ges pontrendszer. Fournier dolgozta ki az els� ilyenfajta m�retmeghat�roz� rendszert 1737-ben. Az 1775-ben bevezetett, mind a mai napig haszn�lt Didot-pontrendszer is tulajdonk�ppen az el�z�nek jav�tott v�ltozata. A tipogr�fiai pontok alkalmaz�sa sz�mos sz�vegszerkeszt� rendszer alapja ma is.