Klasszicizmus. Eddig a korig a bet� alakj�t t�bbnyire az �r�toll hat�rozta meg. A XIX. sz�zadnak e korszak�ban azonban az oly divatos r�zmetszet hat�rozza meg a bet� form�j�t. A k�nyvek illusztr�l�s�ra r�zmetszetek k�sz�lnek, �gy a bet�metsz�k is e nyom�technika saj�toss�gainak megfelel�en �lmodnak. Gutenberg el�tt az volt a c�l, hogy a k�nyv �gy n�zzen ki, mintha �rva lenne, m�g e korban az, mintha metszve lenne. Lehet�s�g ny�lt a hajsz�lv�kony seg�dvonalak �s bet�talpak tervez�s�re is — s�t: a karct� szinte erre “cs�b�tott”. Megsz�letett a ma is olyan nagyon szeretett, modern line�ris antikva, melynek v�ltozatai a groteszk �s az egyptienne bet�k voltak. A line�ris sz� egyvonalvastags�g�t jelent (szem�nk — optikai csal�d�s r�v�n — t�nyleg egyvonalvastags�g�nak l�tja ezeket az egy�bk�nt m�s-m�s sz�less�g� vonalakat), a groteszk sz� pedig nem fejezi ki el�g j�l a bet�talpn�lk�lis�get (a francia kifejez�s jobb: sans serif — bet�talpak n�lk�l). Az egyptienne egy nap�leoni id�kben tervezett t�pus, jellemz�je, hogy egyvonalvastags�g�, de bet�talpacsk�ja van.

E kor jelent�s purit�n tervez�je Giambattista Bodoni volt, letisztult form�ival a bet�k�zpont� tipogr�fiai st�lust teremtette meg. Logikus tagol�s�, sz�p lapjai ma is p�ldak�peink lehetnek.

XIX. sz�zad. A m�lt sz�zadban a bet�tervez�k k�z�tti konkurencia, a d�szbet�k �s egy�b, f�leg rekl�mc�lt szolg�l� v�ltozatok “nagyipari” tervez�se sok esetben giccses, �zl�stelen torzsz�l�tteket sz�lt. A kor hatalmas t�ld�sz�t�si l�zban �gett; a r�zkarcokkal telezs�folt, litogr�fi�kkal b�ven felszerelt k�nyvek lapjain nem egyszer fordult el�, hogy tizenn�gy sorban tizenk�tfajta, egym�st�l el�t� �s egym�shoz nem ill� bet�t�pust szedtek (l�sd a Bet�t�pusok keverhet�s�ge c. r�szben).

XX. sz�zad. Korunkra jellemz�, hogy m�v�szeink nem egyetlen st�lusban alkotnak, megtal�lj�k a maguk kifejez�si form�j�t, s azt teszik korszer�bb�, igaz�tj�k a kor k�vetelm�nyeihez. Sz�zadunkban rajonganak a g�tikus cs�cs�vek�rt �pp�gy, mint a betonkolosszusok ac�lv�zas �vegszerkezetei�rt. Ez a kellemes st�lusszabads�g a tipogr�fi�t sem hagyja nyugton, �gy a bet�m�v�szek klasszikus �s klasszicista antikv�k fel�j�t�s�n, modern groteszkek, talp n�lk�li antikv�k, rekl�mbet�k tervez�s�n t�rik fej�ket. Sz�zadunkban kezdt�k a karakteres k�z�r�sokat nyomdabet�k�nt alkalmazni (azel�tt k�z�r�s �ltal�ban metszet form�j�ban jelentkezett a kiadv�nyokban).