A bonsz�j nevel�s tudom�nya i.e. 400 k�r�l alakulhatott ki. Ekkor ker�lt hatalomra Csin Si Huang Ti cs�sz�r, aki nagyszab�s� reformokat hajtott v�gre, �s akinek ki�ll�tott agyaghadsereg�t megcsod�lhatta a vil�g. Hatalmi c�ljainak megval�s�t�s�hoz k�m�letlen�l lesz�molt ellens�geivel. Mint a legt�bb �nk�ny�r, f�lt a mer�nyletekt�l, ez�rt �lland�an v�ndorolt egyik palot�j�b�l a m�sikba. Csak legbizalmasabb emberei tudt�k, hogy 50 palot�ja k�z�l �ppen melyikben tart�zkodik. Sz�munkra ez az�rt �rdekes, mert kedvenc t�rgyait - k�zt�k n�v�nyeit is - mag�val vitte, b�r azt nem tudjuk, hogy ezek k�z�tt volt-e bonszaj. Ebb�l a korb�l maradt fenn egy legenda Csiang Feng var�zsl�r�l, aki m�gikus erej�vel olyan kicsiv� tudta var�zsolni a hegyeket, az erd�ket, a f�kkal, h�zakkal, emberekkel egy�tt, hogy elf�rjenek egy t�lban. Lehet, hogy Csiang Feng volt az els� aki bonszajt k�sz�tett?

A cs�sz�r hal�la ut�n, i.e. 206-t�l i.sz. 220-ig a Han dinasztia uralkod�i korm�nyozt�k az orsz�got. Ebben az id�szakban a birodalom felvir�gzott, ami kedvez�en hatott a kertkult�r�ra is.

Bonsz�jk�nt erdei f�kat, eg�sz erd�ket leheta lak�sba var�zsolni. A bonsz�jk�sz�t�s mesterei megfigyelt�k a term�szetben el�fordul� f�k alakj�t, �s jellemz� form�jukat ut�nozva k�l�nb�z� st�lusokat alak�tottak ki. Egy fa csak akkor bonsz�j, ha valamelyik st�lusba sorolhat�. Ezeknek a st�lusoknak szigor� el��r�saik, r�szben eszt�tikai, r�szben kultikus szab�lyaik vannak. A bonsz�j feloldja a lak�s �s a kert k�z�tti ellent�tet, behozza a term�szetet a lak�sba.

Magyarorsz�gon 1980 k�r�l terjedt el sz�les k�rben a bonsz�j k�sz�t�s, b�r kor�bban is volt m�r n�h�ny kert�sz, aki k�lf�ldi �tjaik sor�n tal�lkoztak a bonszajjal, �s n�mi k�s�rletez�s ut�n sz�p f�kat neveltek. Mostan�ban m�r t�bb bonsz�j egyes�let van az orsz�gban, ahol megtanulhat� a nevel�s cs�nja-b�nja. Ezek a klubok rendszeresen ki�ll�t�sokat rendeznek, ahol bemutatj�k hazai f�kb�l, saj�t kez�leg k�sz�tett alkot�saikat.

Irodalom:

B�cs L�szl�:

A nagy bonsai k�nyv Dr. Csaba J�nos: Bonsai